Földünk természetes ökoszisztémájába beleavatkozva felborult a bioszféra – aminek helyreállításáért sajnálatos módon már egyre kevesebbet tehetünk. De szerencsénkre egészségünk megóvása terén nem vagyunk ennyire kiszolgáltatottak, hiszen nagyrészt a saját szabad választásainkon, döntéseinken nyugszik.

Szervezetünk organikus felépítésének csúcsán a gondolkodásunk áll. A testi-lelki egészség elérése felelős, érett gondolkodást kíván, mely képes ésszerű, az építő jellegű, helyes döntéseket választani sokszor a pillanatnyi érzéseikkel, szokásaikkal szemben is. Tény, hogy előbb-utóbb mindannyiunknak számolnunk kell a saját vagy a szeretteink életében a civilizációs betegségek megjelenésével. A helytelen életmód következtében ez egyre fiatalabb korban jelentkezik. Akár a magas koleszterinszint, a kettes típusú cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri betegségek korábban túlnyomórészt az idősebbekre volt jellemző. Ezek kialakulás három, naponta megismételt és évtizedeken keresztül rosszul megválasztott dologra vezethető vissza: a reggelire, az ebédre és a vacsorára. Táplálkozásunk szoros összefüggést mutat egészségünkkel. Mindannyian azt esszük, azt választjuk inkább, ami finom, ami kényelmes, vagy amihez a szüleink hozzászokattak minket.

De nézzük, mit mond a civilizációs betegségek és az életmód kapcsolatáról a táplálkozástudomány neves kutatója Dr. Campbell biokémikus, aki a világ eddigi legátfogóbb egészségügyi felmérésének eredményeit az ún. Kína-tanulmányban tette közzé. A mintegy 500 oldalas tanulmány részletesen ismerteti és elemzi a táplálkozás hatását az ember testi-lelki folyamataira nézve, melynek megismerése egyre égetőbb szükséglet.

Amit érdemes tudni Dr. Campbell-ről

Dr.Campbell egy tehénfarmon nevelkedett, családjának megélhetése a tejgazdálkodásból származott. Kiterjedt gazdaságukat szerette volna tovább építeni, ezért sokat tanulmányozta az egészséges életmód lehetőségeit. PhD-kutatását a Cornell Egyetemen annak szentelte, hogy hatékonyabb módszereket fejlesszen ki a szarvasmarhák és juhok növekedésének gyorsítására. Megpróbálta fokozni az állatok fehérjetermelő képességét, hiszen úgy tudta, hogy ez a „helyes táplálkozás" sarokköve. Az egészség kulcsát a bőséges és jó minőségű hús-, tojás- és tejfogyasztásban látta. Kutatásai előre haladtával azonban olyan megdöbbentő felismerésekre jutott, ami a korábbi gondolkodásmódját alapjaiban  megváltoztatta.

Dioxinnal és aflatoxinnal etetett állatok

Szakmai pályafutása elején Dr.Campbell   a kiemelt figyelmet fordított e két mérgező anyag szervezetünkre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A szárnyasok tápjához kevert narancs nevű vegyszer vegyületeit, a dioxint és az aflatoxint vizsgálta, melynek több millió csirke esett áldozatul. Azóta az aflatoxint a valaha fölfedezett egyik legerősebb karcinogén vegyületté nyilvánították, mely daganat kialakulásához vezethet. Ez a vegyület a kukoricán és a földimogyorón élősködő penészgomba toxinjaként is megtalálható volt, amely az alultáplált filippínó gyermekeknek egy a felnőttekre jellemző megbetegedést, májrákot okozott. (E népcsoport legfőbb fehérje forrása a kukorica és a földimogyoró. A szerk.) Ezek után a világ egyetemei és kormányai azon fáradoztak, hogy enyhítsenek a fejlődő országok „fehérje-hiányán". Célkitűzéssé vált gondoskodni arról, hogy a gyermekek bőséges fehérjeforrásokhoz jussanak.

A fehérjék hatása a ráksejtekre

Dr.Campbell első megdöbbentő felismerése e projekt során történt, ugyanis a legtöbb fehérjét fogyasztó gyermekek voltak a leginkább hajlamosak a májrákra! Majd kezébe akadt egy Indiából származó kutatás, amely szintén hasonló eredményeket közölt. Patkánykísérletek során felfedezték, hogy a ráksejtek működését ki és be tudják kapcsolni a táplálékkal bevitt fehérje mennyiségi változtatásával. Az egyik patkánycsoport aflatoxint is tartalmazó táplálékához 20% fehérjét, a másik csoportéhoz 5% fehérjét kevertek. A kísérlet folyamán látták, hogy az aflatoxint a 20% fehérjével kombináló táplálkozás életre kelti a karcinogén anyagot, így hatást gyakorol a rák kialakulására.

Mindennek hátterén Dr. Campbell tovább vizsgálta a fehérjék szerepét a rák kialakulásában. Megfigyelte, hogy a növényi fehérjék az aflatoxinnal nem idéznek elő rákhatást a táplálkozásban, ellentétben az állati fehérje és az aflatoxin kombinációjával. Majd feltette a kérdést, hogy melyik fehérjének van a legerősebb és a legkövetkezetesebb rákot előidéző hatása. A válasz a kazein volt, amely a tehéntej fehérje tartalmának 87%-át teszi ki, és a rák növekedését bármely stádiumában képes előmozdítani. Amikor mindez Dr. Campbell előtt nyilvánvalóvá vált, elmondása szerint alapjaiban dőlt meg korábbi meggyőződése, miszerint a „tej élet, erő, egészség".

A világ legátfogóbb táplálkozástudományi kutatása

E felismerések után Dr.Campbell a táplálkozás, az életmód és a betegségek összefüggéseit tanulmányozta. A világ eddigi legátfogóbb vizsgálatába kezdett, mely Kína-tanulmány néven vált ismertté. A vizsgálat több mint 8000, statisztikailag szignifikáns összefüggést állapított meg a különféle táplálkozási faktorok és a betegségek kialakulása között. Ami különösen figyelemre méltóvá teszi ezt a vizsgálatot az az, hogy a táplálkozással és a betegségekkel kapcsolatos megfigyelések zöme ugyanarra a tényre mutat rá, nevezetesen: a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztó embereknél alakul ki a legtöbb krónikus betegség. Még a viszonylag kisfokú állatifehérje-bevitelnek is meg van ez a kedvezőtlen hatása. Az elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztó emberek bizonyultak a legegészségesebbnek, a krónikus betegségekkel szemben leginkább ellenállónak. Az eredmények azt mutatják, hogy a szívbetegség, a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás egészséges táplálkozással visszafordítható. Más kutatások is arról számoltak be, hogy a különféle daganatok, autoimmun rendellenességek, a csontok és a vesék egészsége, a látás és az időskori agyi elváltozások (kognitív rendellenességek vagy Alzheimer-kór) egyértelműen az állati eredetű étrend hatása alatt állnak, azonban ezek a betegségek megállíthatók vagy megelőzhetők a teljes értékű ételekből álló, növényi alapú étrend segítségével. Az egészben az a legfurcsább, hogy a megoldás egyszerű és olcsó; megoldást kínálhatna a világ leggyakoribb egészségügyi problémáira.

Változni vagy változtatni?

Ha pl. tompa a gondolkodásunk, homályos a látásunk, fásult a hangulatunk, hullik a hajunk, allergiásak vagyunk, hormoningadozásunk van, vagy bőr- és körömbetegségeink vannak, vagy puffadt a hasunk, ízületi, szöveti vagy érrendszeri problémáink vannak, tekintsük üzenetnek. Mintha szerveink üzennék az elménknek: a helytelen életmódunk miatt a visszaélés következményeit szenvedjük.

Viszont jó hír, hogy az öngyógyulás törvényszerűsége is működik, ezért segítsük és támogassuk magunkat értelmes döntésekkel. Az élőlények öngyógyító szervezete úgy van meg alkotva, hogy ha mi kívülről a jó választásaink nyomán együtt dolgozunk vele, akkor a szervezet belülről igyekszik az őt károsító hatásokat elhárítani vagy korrigálni. Nyilvánvalóan ez az öngyógyító mechanizmus csak addig képes működni, ameddig a károsító hatások a tűrés határon belül maradnak. Ennek érdekében maga a szervezet úgy is igyekszik a károsító hatások csökkentésére, hogy az általa lebontani, feldolgozni nem képes anyagokat a test valamely területén salakként átmenetileg tárolja. De ezek a méregraktárak károsítják a szervezetet. Fejfájás, fáradtság, ingerlékenység, depresszió lehet ennek tünete.

Ha időnként lehetőséget biztosítunk a pihenésre, pl. böjt, frissen facsart levek, nyers és vegán ételek segítségével, akkor van esélyünk arra, hogy a felesleget szervezetünknek módja legyen kiüríteni. Ha pedig arra is oda figyelünk, hogy a méregtelenítési folyamatra rásegítsünk mozgás, gyógynövény teák, ima által, akkor sokat tehetünk az egészségünk helyreállítása érdekében. Fordítsunk hát időt szervezetünk optimális működésének, táplálásának megismerésére, és tekintsük ezt olyan fontosnak, mint amin a jóllétünk, az életünk múlhat.

Szatmári Mónika

életmód-tanácsadó

A teljes írás lapunk 53. számában olvasható.
A lapszám megrendelhető elérhetőségeink valamelyikén.