A tudatos „hírfogyasztó” ismérvei:

• ►Forráskritika

Ez azt jelenti, ha szembejön velünk egy első olvasásra, ránézésre is gyanúsnak látszó információ, nézzünk utána, honnan ered, mi a forrása, kik tették közé, a forrás létezik-e, amire a hír hivatkozik, milyen intézmények, szereplők tették azt közé. Egyáltalán valós, létező személyek, intézmények vannak-e a hírek közzétevői között? Sok álhír mögött fiktív személyek, álhírt gyártó honlapok, profilok vannak. Ezek mögött gyakoriak a manapság ezerszámra megjelenő gazdasági, politikai érdekeltségű,
ún. „tech. cégek”, akik kifejezetten a hírek terjesztéséből jelentős gazdasági hasznot húznak. Ennek bemutatására néhány évvel ezelőtt létrehoztak egy honlapot, és feltettek rá egy oktatófilmet, miszerint Kongóban létezik egy magyar nyelvű törzs, „magyariknak” nevezik őket. Utólag leleplezték, hogy ez csupán egy „médiahack” volt, amellyel csupán maguk az álhírgyártók akarták bizonyítani, hogy milyen olcsón és könnyen meg lehet vezetni a tömegeket. A Facebookon, Instagramon manapság tízezer számra jönnek létre mesterséges intelligencia által létrehozott és gondozott médiaoldalak, amelyek fake newsok, álhírek terjesztésére specializálódtak.

• A tények ellenőrzése
• Általános ismeretekben való tájékozottság
• Logikai próba

A teljes írás lapunk 58. lapszámában olvasható.
A lapszám megrendelhető elérhetőségeink valamelyikén.