Csak legyeskedjünk!

A legyeket általában senki sem szereti. Szemtelenek, mindenütt előfordulnak, de főként a szennyezett területeken. Élvezettel hemperegnek meg a kórokozókban, majd mindenfelé széthordják. Ám ismerünk egy légyfajtát, amely igen hasznos lehet a kiskertekben: ez a lebegő légy. A kifejlett rovar tápláléka a virágpor (így a porzásban is hasznos segítőnk), valamint a mézharmat (a tetvek által előállított édes váladék), ellenben lárvái kizárólag levéltetvekkel tartják fenn magukat. A lebegő légy nősténye emiatt petéit egyenesen a tetűkolóniák közepébe teszi. A kikelő lárvák egyenként 400-800 db levéltetűt pusztítanak el kb. két hét alatt, míg kifejlődnek. A lebegő legyet sajnos sokan összetévesztik a darázzsal, ezért üldözőbe veszik  vagy permetezéssel igyekeznek kipusztítani. Ellenben a jó kertész magához csalogatni igyekszik kertjének e szorgos kis segítőit, a fent említett növényeken túl kaporral vagy akár zamatos turbolyával.

Rettegjetek, tetvek!

A tetvek egyik legpusztítóbb ellensége a katicabogár. Mind a kifejlett egyedek, mind a lárvák „étlapján” a legfőbb és legkedveltebb táplálékként szerepelnek. A katicabogár a levelek fonákjá- ra teszi petéit, amelyek lárvává fejlődve tetvek százait falják fel, s aztán kifejlett rovarként sem érik be kevesebbel. Pöttyös hátú barátainkra nézve ma már nem „a török gyerek” durva játéka jelent valós veszélyt (hogy netán sós kútba vagy kerék alá tenné), hanem a permetszerek, amelyekkel lárváikat pusztítjuk.   

Fátyolka

E kecses, áttetsző zöld szárnyú rovar alapvetően mézharmattal és virágporral táplálkozik, lárvája azonban igazi ragadozó. Mégis a „rovarok tündére” nevet viseli, mert amikor bábjából kikelve megelevenedik, tüneményes. A fátyolkák a levéltetvek mellett takácsatkákat, pajzs- és vértetveket is fogyasztanak. Télire szívesen behúzódnak a kunyhókba, pajtákba. Ha ott látjuk, ne bántsuk őket!

Énekes és tüskés tisztogatók csigainvázió ellen

A csigák nagy károkat okozhatnak a zöldséglevelek megrágásával. Éppen ezért a biokertész jó barátságban kell legyen a sünökkel, a madarakkal és a békákkal, akik megtisztítják a csigáktól és a pajoroktól a kertet. Csigatámadás ellen védekezhetünk fahamuval, kőzetőrleménnyel is, a megtámadott növény köré szórva.Nedves testükkel egyiken sem szívesen haladnak át. Mások a sörcsapdára esküsznek. Kísérletezzünk!

Biovédekezés permetlével

A biokertészet szintén nélkülözhetetlen alapnövénye a nagy csalán. Leveléből permetlevet, komposztanyagot és tápoldatot készíthetünk, az alábbiak alapján: Áztassunk 1-2 kg csalánszárat 10 liter vízben (lehetőleg esővízben) két napig. Fontos, hogy az áztatóedény legyen mindvégig lefedve, és a folyadék időnként meg legyen keverve. Ha leszűrtük, hígítás nélkül alkalmazhatjuk levéltetű ellen.Tápértéknövelő öntözővízhez: 6-8 liter vízhez adjunk fél liter megerjedt csalánlét, ami a fent leírt módon készül el, csak több napon át ázott. Kiváló növényerősítő tápoldatot kapunk ily módon. Ezzel a lével locsoljuk majd az uborkát, a paradicsomot és a tökféléket. Az erjesztett csalánlével kíméletesen távol tarthatók a mezei vadak is, ugyanis nem szeretik a szagát. Még sokféle más növényből is készíthetünk hasonló fermentált öntetet (szervestrágyalét), például a hagyma leveléből, a rebarbarából, a gilisztaűző varádicsból, a pitypang leveléből stb. Mivel minden talaj adottsága más, nem láthatjuk előre, melyik növény lesz érte hálásabb. Érdemes hát kísérletezni!

Lázi Melinda

A teljes írás lapunk 59.lapszámában olvasható.
A lapszám megrendelhető elérhetőségeink valamelyikén.