■ Az Alzheimer- és a Parkinson-kór a két leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek gyors terjedése felér egy világjárvánnyal. Az előbbi fokozatos értelemvesztéssel, az utóbbi mozgásszervi leépüléssel jár. Mindkét betegséget a kezdeti tünetmentesség, majd visszafordíthatatlan és drámai lefolyás jellemzi. E betegségek lassú, de progresszív előrehaladásuk miatt a társadalom számára a legköltségesebbek közé sorolhatók, így világszerte óriási erőkkel zajlik megállításuk érdekében a hagyományos gyógyszerkutatás. Elég információjuk van a kutatóknak a kiváltó okokról?

■ Önök felismerték, hogy a betegségtüneteket okozó fehérjeplakkok elbontása az adott fehérje térszerkezetének helyreállításával érhető el. Milyen más plakkbetegség esetén remélhetünk hasonló megoldást?
■ Ha van egy általánosítható modellünk, akkor érdemes tovább kutatni, hol vannak a lehetséges kiterjesztésének határai a betegségmegelőzésben és a gyógyításban. A növények, de a mikrogombák és algák is még számos kiaknázatlan plakkbontó hatóanyaggal szolgálhatnak. Fontos, hogy minél több használható bioesszét dolgozzanak ki a molekuláris biológusok a kismolekulák biológiai hatásának biztonságos és hatékony szűrésére és a hasonló plakk-hatásmechanizmusú megbetegedések gyógyítására, illetve megállítására. Ilyen pl. a sclerosis multiplex, a myasthenia, de ide tartozik a 2-es típusú cukorbetegség és az időskori makuladegeneráció is.

A teljes írás lapunk 64.lapszámában olvasható.
A lapszám megrendelhető elérhetőségeink valamelyikén.