Aktuális számunk tartalmából

Megjelenés 2011. március 10-én.

13. szám

  • Gondolatok a szabadságról

    Határainkon átívelő heves viták kereszttüzébe került a tavaly elfogadott médiatörvény (2010/CLXXXV tc.). Mivel a sajtószabadság, a gondolat-és véleményszabadság kérdésében újságunk is érintett, leporoltam a könyvespolcomon John Stuart Mill: A szabadságról c., a klasszikus polgári demokrácia alapjairól szóló könyvecskéjét. Olvasása közben döbbentem rá, mennyire időszerűvé váltak napjainkban a mintegy másfél évszázada született gondolatok.

  • Költözzünk vidékre! Nosztalgia vagy életformaváltás?

    Az ember igazi élettere a természet. Így tavasz közeledtével még inkább érezzük ennek igazságát. Vágyakozunk a melengető napsugarakra, a friss zöldségekre, gyümölcsökre, ki a szabadba, a jó levegőre. A természet újraéled és bennünk is új elhatározások, tervek, életcélok születhetnek egy új életmód elkezdésére

  • Városból vidékre. Út a boldogságba?

    Reni és Attila fiatal agrármérnökök, akik karrierjük kezdetén szokatlan döntést hoztak. Elhatározták, hogy felszámolják a „szokásos” városi életüket és teljesen új alapokon, új életet kezdenek vidéken. Útjuk egy gyönyörű kis Tolna megyei zsákfaluba, Nagyszékelyre vezetett. Saját készítésű gyógyteájuk mellett beszélgetünk életük dolgairól.

  • A „játssz ma-játszma” – a játékfüggésről

    „A játékszenvedély a legpusztítóbb szenvedélybetegség: gyorsabban teszi tönkre az áldozatát és annak környezetét, mint az alkohol vagy akár a drog." Noha a játék az ember alapvető szükséglete és igénye is, sokan ezen a téren túlzásba esnek, pótszerként használják, vagy nem megfelelően élnek lehetőségével, örömével. A játékban megjelenő alkotás öröme tűnik el ugyanis a játékfüggő ember életéből. És így a játék eredmény nélkül marad. Jelenleg a magyar lakosság körülbelül másfél százaléka patológiás (kóros, azaz a normális emberi életet veszélyeztető) játékfüggéssel küzd, és további közel két százaléka ilyen téren problémás vagy veszélyeztetett.

  • „Bezzeg az én időmben…!” A nemzedékek egymásra hangolódásáról

    Néhány nemzedékkel korábban még természetes volt, hogy több generáció együtt éljen. A dédi még ringathatta az unokát, az anyós tanítgathatta ifjú menyét, a férfiak együtt dolgoztak a mezőn. Összetartotta őket a családi hagyomány, a közös munka, a tisztelet és a ragaszkodást. Ma már ez kevés családban van így, szinte csak nyomokban lelhető fel. Már tizenéves korban tervezgetik a fiatalok, hogy az iskolák végeztével elhagyják a szülői házat, hogy teljesen független életet élhessenek. Senki ne szóljon bele az életvitelükbe, milyen rendet tartanak maguk körül, mennyit buliznak, mikor, kivel hálnak, milyen bioritmusban élnek stb. A hagyományok értéke csökkent, az erkölcsi mérce is változott. Amikor azonban a szülőket, nagyszülőket utoléri az öregség és az ezzel járó betegeskedés, újra szükségük lesz egymásra. A több évtizedes különélés után viszont általában keserves lesz az együttélés. Nem ismerik eléggé egymás életkori sajátosságait és felerősödnek a generációs problémák.

  • Egy „viskónyi” kereszténység

    Egy kedves barátomtól hallottam először Paul Young Viskó c. könyvéről. Lelkesedett érte, noha hozzátette, hogy csak a jó dolgokat nézzem benne, van, amit nem kell figyelembe venni. Egyre több ismerősről hallottam aztán, hogy nagyon tetszett nekik a könyv. Kiderült, hogy 60 hétig volt a New York Times bestseller-listájának az élén, 2007-es kiadása óta közel 40 nyelvre fordították le és több mint 10 millió példányban kelt el. Először az eredeti angolt kaptam ajándékba, majd a magyar kiadását is. Ezután elkötelezett voltam már az elolvasására. A sok pozitív vélemény után jóhiszeműen fogtam neki, bár azért átsuhant rajtam a gondolat, hogy elérhet-e ekkora sikert ma egy igazán tiszta tartalmat hordozó könyv.

  • A közösségi háló csapdájában

    „Akinek 500 millió barátja van, az biztos szerez néhány ellenséget is” (a Social Network – A közösségi háló c. film szlogenje) A közösségi háló című, négy Golden Globe díjat nyert alkotás látszólag életrajzi film. A figyelmes néző számára viszont sokkal több. Pedig akár beérhetné ezzel is: világ legfiatalabb milliárdosának, a Facebook létrehozójának, Mark Zuckerbergnek egy életszakasza. Csakhogy a film filozófiai mélységű kérdéseket vet fel, olyanokat, mint hogy merre tart az információs társadalom? Hová vezethet a követhetetlen tempójú fejlődés? Ha valamiből kimaradunk, akkor lemaradunk? Üzlet és barátság megférhet- e egymással? Mi a barátság, kapcsolat, őszinteség?

  • A Biblia a forradalmakról

    Az emberiség történelmében összesen nem zajlott le annyi forradalom, mint amennyi az utóbbi mintegy kétszáz évben. Vajon mi lehet az oka a közösségi erőszak megsokszorozódásának? Volt-e, van-e valamilyen haszna ezeknek a forradalmaknak, polgárháborúknak? A Bibliából keresünk választ ezekre a kérdésekre.

  • A láthatatlan kert

    Beszélgetés Bábel Lászlóval, a vak kertésszel. Bábel László negyvenöt éves, háromgyermekes édesapa. Látássérült. Tizenkilenc éve nős és húsz éve tanít informatikát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán. Tudomása szerint ő volt az első látássérült a világon, aki kertészmérnöki diplomát szerzett. Szereti a természetet, a fizikát, kémiát és minden „extrém”, elérhetetlennek tűnő dolgot, amihez más látóként sem merne hozzáfogni.

  • „Némán szenvedő” Isten? Húsvéti gondolatok

    Annak ellenére, hogy gyakran hallunk hivatkozást keresztény gyökereinkre, sokaknak okozhat fejtörést egy-egy bibliai történet vagy Jézussal kapcsolatos esemény megértése. A tudomány által racionalizált világban élő ember gyakran utalja a hit, illetve a hiszékenység világába a számára megmagyarázhatatlan, de némi utánjárással mégis könnyen megérthető vallási történéseket, bibliai fogalmakat. Így van ez Jézus Krisztus halálával és nem kevésbé feltámadásával is.

  • Libanon, a cédrus országa

    Bejrút, Tripoli, Közel-Kelet – évtizedek óta nem jelent mást a tájékozott füleknek, mint zavaros politikai és vallási viszonyokat, háborúkat, célzott vagy eltévedt rakétákat, lövedékeket – a turistának pedig azt, hogy „bárhová, csak oda ne”. Ekkora félelmi batyuval azonban nem indulhat útnak az ember. Háborús szélcsend van, már legalább két éve „alig” lőnek Libanonban, tehát itt a nagy alkalom. Hogy augusztus 25-én a szunniták és síiták négy órán keresztül tűzharcot vívtak a fővárosban? Ó, az hetekkel ezelőtt volt... Miért pont Bejrút az úti cél? Mert a csőd szélén veszteglő honi légitársaságunk húszezer forinttal olcsóbban kínálta a repülőjegyet, mint Damaszkuszba. Ez nyomós érv a kispénzű magyarnak. A kevesebb olykor több. Lehet, hogy messze jobban jártunk ezzel a Dunántúl-méretű országgal, melynek a jelene éppoly izgalmas, mint amilyen gazdag a múltja. Nem beszélve a csodás földközi-tengeri kikötőkről és fürdőhelyekről, a kétezer méter magas hegyekről, melyek tükörképe szinte úszik a tenger hullámaiban.

  • Tavaszi tisztítókúrák

    Már az ókori feljegyzésekben is találkozhatunk a szervezet belső tisztításának gyakorlatával, sőt, még a vallásos szertartásoknak is szerves része volt a testi és lelki böjt. Szinte valamennyi világvallás tanítója felszólítja követőit az ételektől való önmegtartóztatására. Jézus Krisztus negyven napig böjtölt a pusztában, Buddha és Gandhi szintén hosszú böjtöket tartottak, Püthagorasz is negyvennapos böjtöt követelt tanítványaitól. Az iszlám vallás hívei a ramadán idején negyven napos böjtöt tartanak. Az ószövetségi zsidó vallásból a kereszténységbe is áthagyományozódott a böjt szokása. A vallási böjtök ideje általában tavaszra esik, mely a téli mozgásszegény időszak után a lelki megtisztulás mellett a szervezet salaktalanítását is szolgálta. Napjainkban ismét a böjt reneszánszát éljük.

Eddig megjelent lapszámok