Aktuális számunk tartalmából

19. szám

• Értelem és érzelem - Interjú Freund Tamás agykutatóval

  „Ahhoz, hogy agyunk minél kreatívabban és aktívabban működjön, szükséges megérteni az agykéreg, különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú hippokampusz ideghálózatainak szerveződését és működését. Agyunk információtárolásának és feldolgozásának, rendkívül komplex jelenségeinek feltárása az információrobbanás korában különös jelentőséggel bír” – állítja Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, aki két tudóstársával az agykutatás területén elérhető legmagasabb nemzetközi kitüntetés, az Agy Díj (The Brain Prize) tulajdonosa. Nagyot kell csalódnia annak, aki Freund Tamás professzort amolyan életidegen szobatudósként képzeli el. Ifjú kora óta nagy rajongója a művészeteknek, és maga is a hagyományos dzsessz művelője. Társaságkedvelőnek és hívő kereszténynek vallja magát. Barátságos, nyitott személyisége alaposan átalakította a természettudósokról alkotott elképzeléseimet. A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Egy szelet kenyér

  Valamikor a kenyér maga volt az élet. A rabok nemigen kaptak mást, mint kenyeret és vizet, s mégis, egy kis szerencsével persze, akár húsz-huszonöt évig is életben maradhattak. Mennyivel volt több az akkori kenyér a mainál? Mennyiben volt más a régi világ? Az ember első gondolata: ma sokkal jobban élünk. De valóban így volna? Kérdezzünk meg valakit, aki e két világ határán állva mindkettőbe. belelátott A múlt század hatvanas évei táján eljutott az áram egy kis hegyi faluba. Pár évvel később a rangos eseménynek tán a tizedik évfordulóján megjelentek az újságírók, hogy tudósítsanak a faluban bekövetkezett változásokról. Egy sokat látott idős asszonyt kérdeztek: hogyan látja a dolgokat? Mennyivel lett jobb az élet az új világban? A néni válaszán mindannyian elgondolkodhatunk: „Jobb nem lett fiam semmivel, csak könnyebb…” A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Segítség kiégtem

  A kiégés – idegen elnevezéssel burnout-szindróma – sajnálatos módon éppen a legodaadóbban dolgozók mentális és fizikai betegsége. Elsősorban az emberekkel foglalkozókat és a segítő szakmában dolgozókat érinti. Mi okozza a kiégést és hogyan kerülhetjük el? S ha már beleestünk, hogyan lábalhatunk ki belőle? A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Jézus Krisztus fizikai szenvedése

  „A názáreti Jézus élete és tanításai egy világvallás, a kereszténység alapját képezik. Érezhetően befolyásolták a történelem menetét, és a betegekhez való könyörületessége folytán a modern orvostudomány kialakulásához is hozzájárultak. Jézus kiválósága; a halálához kapcsolódó szenvedése arra késztetett bennünket, hogy több tudományág bevonásával vizsgáljuk meg a keresztre feszítés körülményeit. Nem teológiai tanulmány elkészítése volt a szándékunk, inkább egy orvosilag, történetileg hiteles beszámoló annak testi haláláról, akit Jézus Krisztusnak neveztek” – olvashatjuk egy amerikai orvos-tudós társaság 1980-as években készült tanulmányának bevezetőjében, melyet most majdnem teljes terjedelemben közlünk. A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Milyen az igazi férfi?

  „A férfiasság eredeti, ősi értelmében áldozatra való képességet jelentett. Odaadást. Hűséget. Megbízhatóságot. Szilárd alapot, melyre építeni lehet. A család és a közösség számára védelmet. Olyan erőt, mely az önfeladásban, az áldozatban nyilvánul meg. Az igazi férfi lemond saját akaratáról, s erejét egy magasabb Akarat, egy eszmény szolgálatába állítja. Az ilyen férfiakat nevezték valaha hősöknek” – írja egyik könyvében Müller Péter. Korunkban is élnek még a férfiasságnak ezen eszményképei? Hány nő, feleség, édesanya írhatná le ezekkel a jellemzőkkel férfi munkatársát, férjét vagy gyermekei apját? S ha nem, vajon kiben, hol lehet a hiba? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Az élet fája

  2011 decemberében került a magyar mozikba Terrence Malick rendező-forgatókönyvíró Az élet fája című filmje. A szereposztás sokat ígérő: Hollywood állandó férfisztárja, Brad Pitt játssza az egyik főszerepet, a másikat pedig a kétszeres Oscar-díjas Sean Penn, akit olyan felejthetetlen drámai alkotásokban láthattunk, mint pl. a Ments meg, Uram! vagy a 21 gramm. A film 2011-ben Arany Pálma-díjat nyert. Érdemes a színészi játék, netán a rendezés vagy a díj miatt megnéznünk? A válaszunk: igen, de nem csupán ezekért. Hanem mert a valódi életről (pl. emberi kapcsolatainkról, életstratégiáinkról, Istennel való kapcsolatunkról) gondolkodhatunk, és ez változásra serkenthet. A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• Dulmina konyhája

  Az utóbbi években gyors ütemben szaporodtak meg az interneten olvasható ún. gasztro-blogok, amelyeken egy-egy háziasszony vagy házigazda főzéssel kapcsolatos élményeit osztja meg az olvasókkal. Élményeik mellett főképp saját fotókkal illusztrált recepteket olvashatunk még ezeken az oldalakon. Rovatunkban ezekből a „virtuális konyhákból” mutatunk be párat, amelyek egy-egy jellegzetesség miatt keltették fel érdeklődésünket. Elsőként Dulmina vegetáriánus konyháját ismerhetjük meg. Könnyen beszerezhető hazai és egészséges alapanyagokat használ ételei elkészítéséhez. A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.

• A maszájok földjén: Tanzánia

  Sivatag, szafari, napfény, fekete emberek, szegénység. Akaratlanul is nyomot hagy bennünk Afrika országainak társadalmi, kulturális, szociológiai, történelmi sokszínűségével, és ámulatba ejt magával ragadó rendkívül változatos természeti értékeivel. Misztikum, mágia, rejtély, mese? Az én mesés Afrikám egy angolszász mondást idézett fel bennem: „Egy darab gyémánt a sárban.” Valahányszor magamba szippantom a fekete kontinens levegőjét, mindig gyémántot (a boldog emberek mosolyát) találok a sárban (a felszíni szegénységben). Ez alkalommal a tanzániai–kenyai határ mentén fekvő apró maszáj faluból, Namangából induljon a mese! A cikk folytatása a magazin februári-márciusi számában olvasható.