Aktuális számunk tartalmából

12. szám

• Mérgező világ?

  Nem szükséges tudományos felkészültség annak felismeréséhez, hogy mérgező világ vesz körül bennünket. A nagyipari termeléssel előállított élelmiszerek és fogyasztási cikkek egyre több egészségkárosító anyagot tartalmaznak. Az egészséges ivóvíz rohamosan fogy. A környezet szennyezése egyre nagyobb méreteket ölt és szinte naponta kerülnek forgalomba újabb és újabb vegyi anyagok, melyekkel a hétköznapok során kapcsolatba kerülünk. Egyre betegebbek leszünk, amit elsősorban túlcivilizált életmódunknak köszönhetünk. Az egyes szakterületek tudósai – jellemző módon – tüneti kezeléssel akarják megoldani a problémákat. Debreceni László fizikus-informatikust, a Mérgező világ című tanulmány szerzőjét Soós Attila kérdezte.

• Étkezési függőségek, boldogságvágyunk betegségei

  A modern ember sokszor nem éhsége csillapítására, inkább külső ingerek hatására eszik – vagy éppen nem eszik. A bőség zavarában a táplálkozás világában is zűrzavar uralkodik. A reklámok egyfelől felszólítanak: „egyél”, „fogyassz”, másfelől figyelmeztetnek is: „fogyjál”, „légy karcsú”. Emellett még bizsergetik az énünket: „különcködjél, légy más, mert akkor rád figyelnek, érdekesnek látszol”. És ez feloldhatatlan ellentéteket eredményezhet számunkra. Nem könnyű tehát eligazodni és megtalálni ezen a téren is a helyes, megnyugtató utat.

• Az utolsó piképarti

  Nemrég egy igen elgondolkodtató cikk jelent meg az internetes hírportálokon: Stephen Hawking, a világ egyik leghíresebb és legismertebb élő tudósa, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa azt nyilatkozta, hogy száz évet még reálisan kihúzhatunk úgy, hogy nem pusztítjuk el a Földet és nem irtjuk ki magunkat, de hosszú távon, tehát nagyjából ennyi idő után elkerülhetetlen, hogy valami olyan globális katasztrófába futunk bele, amely véget vet az emberi kultúra virágzásának.

• Szülő–gyermek konfliktus: harc a hatalomért és a „fonal-módszer”

  Az egyik leginkább szülőt próbáló nevelési helyzet, amikor a felnőtt és a gyermek között hatalmi harc dúl: ki az erősebb, kinek az akarata érvényesül. Talán nem meglepő, de a gyermekek éppúgy nyerni szeretnének, mint szüleik, szeretnék ők is ellenőrzésük alatt tartani az eseményeket.

• Családi pénzgazdálkodás

  Egymillió ember nem képes fizetni közüzemi tartozásait, s egyre gyakrabban halljuk: nem jövünk ki bevételeinkből, eladósodtunk, mi lesz velünk, hogyan fogunk megélni? Kézen fekvőnek tűnik a magyarázat: világgazdasági válság, munkanélküliség, túlköltekezés? Itt az ideje, hogy szembe nézzünk egyéni és családi pénzgazdálkodásunk zavaraival és ellentmondásaival is.

• „MIÉRT BÁNSZ ÍGY A MŰVÉSZETTEL, EMBER?”

  Manapság egyre többször érezhetjük a címben idézett fájdalmas felkiáltás súlyát. Madách már százötven évvel ezelőtt is az emberiség nagy tragédiájának tartotta a művészetek méltatlan használatát. A helyzet sajnos manapság sem jobb. Zenei barangolásunk során most azt járjuk körül, milyen okok vezettek a zeneművészetben jelenleg uralkodó állapotokhoz.

• Auschwitz-Birkenau. Benyomások, élmények, tények

  Január 27-e a holokauszt, emberi történelmünk talán legfeldolgozhatatlanabb traumájának nemzetközi emléknapja, melynek kapcsán magazinunk szeretne mementóként néhány képet kivetíteni emlékezetünk csarnokába. „Aki nem ismeri a múltat – (vagy elfelejti) /a szerk./) –, arra ítéltetett, hogy megismételje” – figyelmeztet George Santayana filozófus. Nem ok nélkül írhatta le Radnóti Miklós, a zsidók megsemmisítését célzó műveletek egyik áldozata, a magyar irodalom legfélelmetesebb mondatát: „Hisz az ember az állatok alja!”

• Aki még Mengelére sem akart rosszat mondani: Edit néni

  Csontsovány, megtört, szomorú arcú asszonyt képzeltem magam elé, amikor lehetőséget kaptam S. Sándorné Edit nénitől, hogy haláltábori emlékeiről beszélgessünk. Félve nyitottam be a kórházi szobájába Sárváron – vajon nem fogják túlságosan felzaklatni az emlékek? Mit kezdek majd a dühével? Ápolónőjétől megtudtam, rosszullét fogja el, amikor a magyarországi neonáci szervezetek törekvéseiről hall. Alakja valóban törékeny, haját szürkére koptatta az idő. Az egykori igazságtalanságok ellenére mély békesség, bölcsesség és egyszerűség sugárzik a 85 éves asszony arcáról. Apró szemein, élénk tekintetén keresztül Európa történelmével nézek farkasszemet.

• Eredetelméletek - teremtés vagy evolúció?

  A kérdés – tudniillik, hogy teremtés vagy evolúció által jött létre az élet a Földön – minden ember számára gyakorlati jelentőséggel bír. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az életünket, annak eseményeit, a bennünket körülvevő világ történéseit, végül halálunk bekövetkezését és körülményeit a véletleneknek tulajdonítjuk, vagy valakinek az alkotásai vagyunk, következésképpen valaki akarta, hogy legyünk, terve volt, terve van velünk és felügyeli életünk alakulását. A kérdésre adott válasz alapvetően meghatározza életszemléletünket, önbecsülésünket és azt, hogy hogyan és milyen mértékben vagyunk képesek feldolgozni az életünkben felmerülő nehézségeket.

• Jordánia, a mosoly országa

  Jordánia, a titokzatos Közel-Kelet egyik leggyönyörűbb országa. A jordán emberek végtelenül nyitottak, kedvesek, közvetlenek, barátságosak. Híresek vendégszeretetükről.

• Kiút a depresszióból Életmód-tanácsok depresszióval küzdőknek

  A depresszió, vagy kedélybetegség, egy sokarcú, több tényezős betegség, melynek sokféle oka lehet. A háttérében gyakran alacsony vércukorszint, vérszegénység vagy pajzsmirigy alulműködés áll, ezért hasznos ezeket ellenőriztetni. Ehhez társulhatnak kellemetlen érzések: sikertelenség-, értéktelenség- vagy bűntudat, anyagi gondok és még számtalan tényezőt említhetünk. A mentális betegségek egyik rettegett, gyakori formája. Különböző fokozatai ismertek, az enyhétől az egészen súlyosig vezet a skála. Milliók szenvednek tőle a világon. Előfordul minden társadalmi rétegben, szegények és gazdagok, öregek és fiatalok között, mindkét nemnél egyaránt. Nemcsak azért kell felvenni vele a harcot, mert a depresszió kellemetlen közérzettel jár együtt, hanem azért is, mert számos betegség kialakulását válthatja ki. Például sorvasztja az agy bizonyos területét, hozzájárul a csontritkuláshoz, kialakulhat magas vérnyomás, asztma, rontja a cukorbetegek állapotát, gyakran étvágytalanságot, fizikai és mentális munkaképtelenséget okoz. És akkor még nem említettük számos depressziós ember pótszerének káros hatását: az alkohol, a cigaretta és a drog következményeit.

• A csíra mint az életerő forrása

  Az emberek sokáig nem ismerték a csíráztatás során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, de mindig is mélyen átérezték az élet e titokzatos csodáját. A történelmi írásokból kitűnik, hogy minden jeles korszak meghatározó jelentőségű civilizációja rendszeresen foglalkozott csíráztatással. Nem csak a kínaiak ismerték a csíráztatás csínját-bínját, hanem a föníciaiak is fogyasztottak csírákat hosszú hajóútjaik során, így teremtve meg a friss, nyers táplálékot. Úgy tartják, hogy az aztékok is felismerték a csíráztatás jelentőségét és a navaho indiánok is ismerték annak fortélyait.