Mérgező világ?
Nem szükséges tudományos felkészültség annak felismeréséhez, hogy mérgező világ vesz körül bennünket. A nagyipari termeléssel előállított élelmiszerek és fogyasztási cikkek egyre több egészségkárosító anyagot tartalmaznak. Az egészséges ivóvíz rohamosan fogy. A környezet szennyezése egyre nagyobb méreteket ölt és szinte naponta kerülnek forgalomba újabb és újabb vegyi anyagok, melyekkel a hétköznapok során kapcsolatba kerülünk. Egyre betegebbek leszünk, amit elsősorban túlcivilizált életmódunknak köszönhetünk. Az egyes szakterületek tudósai – jellemző módon – tüneti kezeléssel akarják megoldani a problémákat. Debreceni László fizikus-informatikust, a Mérgező világ című tanulmány szerzőjét Soós Attila kérdezte.
Étkezési függőségek, boldogságvágyunk betegségei
A modern ember sokszor nem éhsége csillapítására, inkább külső ingerek hatására eszik – vagy éppen nem eszik. A bőség zavarában a táplálkozás világában is zűrzavar uralkodik. A reklámok egyfelől felszólítanak: „egyél”, „fogyassz”, másfelől figyelmeztetnek is: „fogyjál”, „légy karcsú”. Emellett még bizsergetik az énünket: „különcködjél, légy más, mert akkor rád figyelnek, érdekesnek látszol”. És ez feloldhatatlan ellentéteket eredményezhet számunkra. Nem könnyű tehát eligazodni és megtalálni ezen a téren is a helyes, megnyugtató utat.
Az utolsó piképarti
Nemrég egy igen elgondolkodtató cikk jelent meg az internetes hírportálokon: Stephen Hawking, a világ egyik leghíresebb és legismertebb élő tudósa, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa azt nyilatkozta, hogy száz évet még reálisan kihúzhatunk úgy, hogy nem pusztítjuk el a Földet és nem irtjuk ki magunkat, de hosszú távon, tehát nagyjából ennyi idő után elkerülhetetlen, hogy valami olyan globális katasztrófába futunk bele, amely véget vet az emberi kultúra virágzásának.
Szülő–gyermek konfliktus: harc a hatalomért és a „fonal-módszer”
Az egyik leginkább szülőt próbáló nevelési helyzet, amikor a felnőtt és a gyermek között hatalmi harc dúl: ki az erősebb, kinek az akarata érvényesül. Talán nem meglepő, de a gyermekek éppúgy nyerni szeretnének, mint szüleik, szeretnék ők is ellenőrzésük alatt tartani az eseményeket.
Családi pénzgazdálkodás
Egymillió ember nem képes fizetni közüzemi tartozásait, s egyre gyakrabban halljuk: nem jövünk ki bevételeinkből, eladósodtunk, mi lesz velünk, hogyan fogunk megélni? Kézen fekvőnek tűnik a magyarázat: világgazdasági válság, munkanélküliség, túlköltekezés? Itt az ideje, hogy szembe nézzünk egyéni és családi pénzgazdálkodásunk zavaraival és ellentmondásaival is.
„MIÉRT BÁNSZ ÍGY A MŰVÉSZETTEL, EMBER?”
Manapság egyre többször érezhetjük a címben idézett fájdalmas felkiáltás súlyát. Madách már százötven évvel ezelőtt is az emberiség nagy tragédiájának tartotta a művészetek méltatlan használatát. A helyzet sajnos manapság sem jobb. Zenei barangolásunk során most azt járjuk körül, milyen okok vezettek a zeneművészetben jelenleg uralkodó állapotokhoz.
Auschwitz-Birkenau. Benyomások, élmények, tények
Január 27-e a holokauszt, emberi történelmünk talán legfeldolgozhatatlanabb traumájának nemzetközi emléknapja, melynek kapcsán magazinunk szeretne mementóként néhány képet kivetíteni emlékezetünk csarnokába. „Aki nem ismeri a múltat – (vagy elfelejti) /a szerk./) –, arra ítéltetett, hogy megismételje” – figyelmeztet George Santayana filozófus. Nem ok nélkül írhatta le Radnóti Miklós, a zsidók megsemmisítését célzó műveletek egyik áldozata, a magyar irodalom legfélelmetesebb mondatát: „Hisz az ember az állatok alja!”
Aki még Mengelére sem akart rosszat mondani: Edit néni
Csontsovány, megtört, szomorú arcú asszonyt képzeltem magam elé, amikor lehetőséget kaptam S. Sándorné Edit nénitől, hogy haláltábori emlékeiről beszélgessünk. Félve nyitottam be a kórházi szobájába Sárváron – vajon nem fogják túlságosan felzaklatni az emlékek? Mit kezdek majd a dühével? Ápolónőjétől megtudtam, rosszullét fogja el, amikor a magyarországi neonáci szervezetek törekvéseiről hall. Alakja valóban törékeny, haját szürkére koptatta az idő. Az egykori igazságtalanságok ellenére mély békesség, bölcsesség és egyszerűség sugárzik a 85 éves asszony arcáról. Apró szemein, élénk tekintetén keresztül Európa történelmével nézek farkasszemet.
Eredetelméletek - teremtés vagy evolúció?
A kérdés – tudniillik, hogy teremtés vagy evolúció által jött létre az élet a Földön – minden ember számára gyakorlati jelentőséggel bír. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az életünket, annak eseményeit, a bennünket körülvevő világ történéseit, végül halálunk bekövetkezését és körülményeit a véletleneknek tulajdonítjuk, vagy valakinek az alkotásai vagyunk, következésképpen valaki akarta, hogy legyünk, terve volt, terve van velünk és felügyeli életünk alakulását. A kérdésre adott válasz alapvetően meghatározza életszemléletünket, önbecsülésünket és azt, hogy hogyan és milyen mértékben vagyunk képesek feldolgozni az életünkben felmerülő nehézségeket.
Jordánia, a mosoly országa
Jordánia, a titokzatos Közel-Kelet egyik leggyönyörűbb országa. A jordán emberek végtelenül nyitottak, kedvesek, közvetlenek, barátságosak. Híresek vendégszeretetükről.
Kiút a depresszióból Életmód-tanácsok depresszióval küzdőknek
A depresszió, vagy kedélybetegség, egy sokarcú, több tényezős betegség, melynek sokféle oka lehet. A háttérében gyakran alacsony vércukorszint, vérszegénység vagy pajzsmirigy alulműködés áll, ezért hasznos ezeket ellenőriztetni. Ehhez társulhatnak kellemetlen érzések: sikertelenség-, értéktelenség- vagy bűntudat, anyagi gondok és még számtalan tényezőt említhetünk. A mentális betegségek egyik rettegett, gyakori formája. Különböző fokozatai ismertek, az enyhétől az egészen súlyosig vezet a skála. Milliók szenvednek tőle a világon. Előfordul minden társadalmi rétegben, szegények és gazdagok, öregek és fiatalok között, mindkét nemnél egyaránt. Nemcsak azért kell felvenni vele a harcot, mert a depresszió kellemetlen közérzettel jár együtt, hanem azért is, mert számos betegség kialakulását válthatja ki. Például sorvasztja az agy bizonyos területét, hozzájárul a csontritkuláshoz, kialakulhat magas vérnyomás, asztma, rontja a cukorbetegek állapotát, gyakran étvágytalanságot, fizikai és mentális munkaképtelenséget okoz. És akkor még nem említettük számos depressziós ember pótszerének káros hatását: az alkohol, a cigaretta és a drog következményeit.
A csíra mint az életerő forrása
Az emberek sokáig nem ismerték a csíráztatás során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, de mindig is mélyen átérezték az élet e titokzatos csodáját. A történelmi írásokból kitűnik, hogy minden jeles korszak meghatározó jelentőségű civilizációja rendszeresen foglalkozott csíráztatással. Nem csak a kínaiak ismerték a csíráztatás csínját-bínját, hanem a föníciaiak is fogyasztottak csírákat hosszú hajóútjaik során, így teremtve meg a friss, nyers táplálékot. Úgy tartják, hogy az aztékok is felismerték a csíráztatás jelentőségét és a navaho indiánok is ismerték annak fortélyait.