24. óra

24. óra

Elkéstünk

"Itt az ideje elgondolkodnunk annak a lehetőségén, hogy elkéstünk egy, a teljes bolygót érintő környezeti katasztrófa elhárításával, és az minden következményével együtt eljön, még a ma élő emberek életében” – olvasható Jem Bendelltől, az angliai Cumbria Egyetem fenntarthatósági vezetés professzorától „Mélyadaptáció: Útmutató az éghajlati tragédiához” című, 2018-ban írt tanulmányában. Dolgozata bevezetőjében többek között ezt írja: Ezen tanulmánnyal arra szeretnénk lehetőséget nyújtani olvasóinknak, hogy újragondolhassák életüket és munkájukat, szembenézve a közeljövőben elkerülhetetlenül bekövetkező társadalmi összeomlás gondolatával. A  tanulmány kutatási intézetek által publikált, illetve az éghajlatváltozással és annak ökoszisztémára, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozó tanulmányok friss adatait összesítő, analitikus megközelítéssel készült.”
24. óra

A fenntartható fejlődés mítosza

A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyagfedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. Ráadásul végképp kifogynak az élelmiszerkészleteink, miközben a klímaváltozás már nem megállítható. Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben a valóság az,hogy elkéstünk: a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül.
24. óra

Honnan jönnek a vírusok?

Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.


Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.

 

24. óra

Új világrend - Új világtrend!

Reménykedni, remélni valami jobb, tökéletesebb életet józan, egészséges gondolkodásra vall. Manapság, egy milliókat pusztító és megbetegítő világjárvány lefelé szálló ágában, ennél mi sem lehet természetesebb. Korunk emberének gondolkodását pedig jellemző módon egyre inkább áthatja a tudomány, a politika, a globális nem zetközi szervezetek és az egy házak erőfeszítéseibe vetett hit, és az ebből fakadó, gyakran hamis biztonságérzet, miközben a felelősségek, a kompetenciák felborulni, összemosódni látszanak. Míg egyes politikusok a keresztény hit és erkölcs védelmében szállnak síkra, addig a legnagyobb keresztény egyház vezetői a világ globális problémáinak megoldására írnak elő javaslatokat a nemzetközi szervezeteknek.

 

24. óra

A Biogazdálkodás segítői

Büdöske - a kiskert őre

Kevesen tudják, hogy a növénytűársítások nagyszerű kiegészítői a bársonyvirág (vagy a büdöske) és a körömvirág. E két növényt érdemes minden kiskertben tartani! Vonzzák a hasznos rovarokat, mint a katicabogarat, fátyolkát, lebegőlegyet..., gyökerükkel pedig elriasztják a fonalférgeket, ezért jó, ha a burgonya, sárgarépa, petrezselyem vagy cékla közelébe ültetünk belőlük. A talaj feljavítására is használhatjuk őket, a következőképpen: Ősszel a még zöld növényszárat apróra metsszük, szétszórjuk, majd beszántjuk a földbe.

 

24. óra

Bolygónk változása egy emberöltő alatt

A 93 éves David Attenborough természettudós, gazdag életművének mintegy lezárásaként megrázó filmet készített az utókor számára Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címmel. Ebben bemutatja, fiatalsága óta mennyit változott a Földünk, csak az ő pályafutásának bő hetven éve alatt, s ennek ismeretében felvázolja, milyen jövő vár ránk, ha nem lépünk közbe sürgősen. 
24. óra

Világjárvány és összeesküvés-elméletek

Napjainkban egyre inkább szembesülhettünk azzal, hogy komoly problémák felé gyalogol az emberiség, és egyben azzal is, hogy ezek a problémák rendkívül komplexek. Ahhoz, hogy ezekkel és az ok-okozati összefüggésekkel tisztában legyünk, nem spórolhatjuk meg magunknak azt a szellemi erőfeszítést, hogy utánanézzünk dolgoknak, és megtanuljunk minél összetettebb képleteket, összefüggéseket, hatásmechanizmusokat értelmezni.

Magazin

Megjelent május 12-én.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

5500 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Kiadványaink
A termsézet csendje 2022 - falinaptár
Minőségi idő - Időben!
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD