„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges” – vallják Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató és munkatársai Jem Bendell brit professzor tanulmányai alapján.

Nagyon merész és sokak számára aggodalomra okot adó kijelentések ezek – mindaz, amit Ön számos előadásában kifejt a közeljövőről. Milyen alapokra épül ez a feltevés, és mit értsünk összeomlás-kutatás alatt?

"Itt az ideje elgondolkodnunk annak a lehetőségén, hogy elkéstünk egy, a teljes bolygót érintő környezeti katasztrófa elhárításával, és az minden következményével együtt eljön, még a ma élő emberek életében” – olvasható Jem Bendelltől, az angliai Cumbria Egyetem fenntarthatósági vezetés professzorától „Mélyadaptáció: Útmutató az éghajlati tragédiához” című, 2018-ban írt tanulmányában. Dolgozata bevezetőjében többek között ezt írja: Ezen tanulmánnyal arra szeretnénk lehetőséget nyújtani olvasóinknak, hogy újragondolhassák életüket és munkájukat, szembenézve a közeljövőben elkerülhetetlenül bekövetkező társadalmi összeomlás gondolatával. A  tanulmány kutatási intézetek által publikált, illetve az éghajlatváltozással és annak ökoszisztémára, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozó tanulmányok friss adatait összesítő, analitikus megközelítéssel készült.”

Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.

Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.

 

Reménykedni, remélni valami jobb, tökéletesebb életet józan, egészséges gondolkodásra vall. Manapság, egy milliókat pusztító és megbetegítő világjárvány lefelé szálló ágában, ennél mi sem lehet természetesebb. Korunk emberének gondolkodását pedig jellemző módon egyre inkább áthatja a tudomány, a politika, a globális nem zetközi szervezetek és az egy házak erőfeszítéseibe vetett hit, és az ebből fakadó, gyakran hamis biztonságérzet, miközben a felelősségek, a kompetenciák felborulni, összemosódni látszanak. Míg egyes politikusok a keresztény hit és erkölcs védelmében szállnak síkra, addig a legnagyobb keresztény egyház vezetői a világ globális problémáinak megoldására írnak elő javaslatokat a nemzetközi szervezeteknek.

 

Büdöske - a kiskert őre

Kevesen tudják, hogy a növénytűársítások nagyszerű kiegészítői a bársonyvirág (vagy a büdöske) és a körömvirág. E két növényt érdemes minden kiskertben tartani! Vonzzák a hasznos rovarokat, mint a katicabogarat, fátyolkát, lebegőlegyet..., gyökerükkel pedig elriasztják a fonalférgeket, ezért jó, ha a burgonya, sárgarépa, petrezselyem vagy cékla közelébe ültetünk belőlük. A talaj feljavítására is használhatjuk őket, a következőképpen: Ősszel a még zöld növényszárat apróra metsszük, szétszórjuk, majd beszántjuk a földbe.

 

A 93 éves David Attenborough természettudós, gazdag életművének mintegy lezárásaként megrázó filmet készített az utókor számára Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) címmel. Ebben bemutatja, fiatalsága óta mennyit változott a Földünk, csak az ő pályafutásának bő hetven éve alatt, s ennek ismeretében felvázolja, milyen jövő vár ránk, ha nem lépünk közbe sürgősen.