Természetes reakció, hogy felzaklat, nyugtalanít és elszomorít minket mindaz, amit ez utóbbi – valljuk be – realisztikusabb forgatókönyv állít. Nem szívesen állunk szóba azzal, hogy elkéstünk a változtatással, a megoldással. „Akkor miért éljünk, küzdjünk, ha nincs jövőnk, és nincs remény?” – teszik fel a kérdést ma fiatalok és idősebbek egyaránt.
De tényleg nincs remény?

A risztotelész engedelmével azt állítom, hogy az irracionális viselkedés az általános, és nem a racionális.Miért? Hadd kérdezzek vissza: miért gyújt rá naponta többször sok millió honfitársunk olyan dobozból, amire hatalmas, vastag betűkkel rá van írva: a cigaretta hetven rákkeltő anyagot tartalmaz, és tízszeresére növeli a rákbetegség kockázatát? Miért vásárlunk tucatjával olyan termékeket, amelyekről előre tudjuk, hogy alig vagy egyáltalán nem is volna rá szükségünk, miközben azon sírunk, hogy milyen betegek vagyunk, milyen drágaság van, hogy egyre rosszabbul élünk, és hamarosan amúgy is tönkretesszük vele egész bolygónkat?
 

Mostani lapszámunkban olvasható a beszélgetés dr. Oláh Zoltán molekuláris biológus kutatóval a neurodegeneratív betegségekre kidolgozott újfajta lehetőségekről. Tőle az immunrendszerünk működése kapcsán megtudtuk, hogy ha az betolakodót észlel, egy molekulagyűlést hív össze, ahol harminckét lépésben „megvitatják”, mi lenne a helyes eljárása betolakodóval szemben: Karanténba helyezzék? Elpusztítsák? Netán támogassák? Minderre órákat szánnak.
De mi a helyzet az agyunkba beérkező információkkal?

Video előadások házaspároknak és párkeresőknek