Ugye, kíváncsiak vagyunk a válaszra? Pedig, aki kíváncsi, hamar megöregszik! De félretéve a tréfát, időről időre kibukik az emberből a kérdés, amikor megjelennek az első ősz hajszálak és szarkalábak, vagy nehezedni kezd a mozgás, lelassulnak az életfunkciók és a reakciók, amikor a testünk pihenést igényel, méghozzá egyre többet.
 

Hogyan kezeljük a váratlanul és a már több hete ránk nehezedő koronavírus járvány miatti testi, lelki, szellemi terhelést? A bezártságot, a félelmeinket, aggodalmainkat, a bizonytalanságot, a magányt? A tények megváltoztatása nem áll hatalmunkban, ami azonban rajtunk múlik, hogy mi hogyan állunk hozzá? 

Ilyen válság, mint a mostani még nem volt a modern világgazdaságban. Többek szerint hosszan, évekig elhúzódó válásággal kell számolnunk.  Amikor hosszútávon létbizonytalanság, kilátástalanság vesz körül szinte mindenkit, elhomályosodik a remény. A félelem tömegek alapérzésévé válik. 

Ahogy a világunk egy organikus egységet képez, úgy a testünket alkotó szerveink is szoros kapcsolatban működnek és egymással elválaszthatatlan egységet alkotnak. Összetett, egymásra utalt és hangolt életjelenségek sokasága zajlik bennünk nap mint nap. Hihetetlen, de gyakran a legapróbbnak látszó életmódunkat érintő döntéseink is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen lehetnek életet támogatók vagy akár végzetes kimenetelűek is.

Amíg a kemoterápiával és a célzott onkológiai gyógyszerekkel a ráksejtek közvetlen elpusztítása a cél, az immunterápiák
más stratégiát alkalmaznak: az immunrendszert próbálják hatékonyabb rákellenes védekezésre bírni. Amint az a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság szimpóziumán is kiderült, a módszer nem univerzális lehetőség, közel sem éri meg mindenkinél alkalmazni. Meg kell találni, mely betegeknek származhat előnyük az immunterápiákból. Minél többet tudnak ugyanis a kutatók az immunrendszer működéséről, az annál bonyolultabbnak tűnik. Egyre inkább fény derül arra is, hogy a ráksejtek túlélési stratégiája változatos: minél előrehaladottabb a betegség, annál többféle genetikai hibával rendelkező ráksejt van benne. Kutatják a hatást előre jelezni képes biomarkereket, valamint a kombinációs kezeléseket is, amelyek révén többeknek segíthetne az immunterápia.