A narcisztikus személyiségzavaros férfiakra és nőkre egyaránt igaz lehet, hogy vonzóak, karizmatikusak, el tudják bűvölni a környezetüket. Jó érzés lehet elsőre olyasvalakivel randizni, aki maga a megtestesült álom. Azonban igen hamar kiderülhet, hogy az ilyen ember rendkívül érzéketlen, az empátiát nem ismeri, és saját magán vagy éppen az általa elérendő célon kívül másra nem igazán tud figyelni. Kizárólag önmagával foglalkozik, és ez megnyilvánulhat abban is, ahogyan párjával kommunikál, vagy ahogy baráti-rokoni társaságban  viselkedik.

Sebestyén-Tóth Orsolya:

Mit jelent a rend?
Általánosságban az olyan idilli helyzetet nevezzük rendnek, amikor a minket körbevevő tárgyakkal harmóniában tudunk lenni, amikor azt érezzük, hogy el tudunk lazulni, a lelkünk megnyugszik. Egyénenként mégis másképp értelmezzük a rend fogalmát. Ami az egyikünknél rendnek számít, az a másikunknak őskáosz, és fordítva. Van, aki már azt is rendetlenségnek érzi, ha néhány játék, egy-két ruhadarab hever a lakásban, másnak pedig az sem zavaró, ha jóval több holmi marad szem előtt. Vagyis a „rend” esetében nagyon szubjektív fogalomról beszélünk, meglehetősen különböző a tűréshatárunk e tekintetben. Épp ezért érdemes különbséget tenni rend és rend között.
 

Az egyik legmegdöbbentőbb házassági válságtünet, amikor nem tudnak egymással érdemben beszélgetni a párok. Fogalmuk sincs, mi zajlik a másik lelkében, minek örülne, mire vágyik, mitől fél vagy szorong. Jó hír viszont, hogy ha sikerül feltárni, mi van a háttérben, a harmónia helyreállhat. De hogyan tárjuk fel egymás előtt a gondolatainkat, ha nem tudunk már beszélgetni?

Lassan huszonnégy éve, hogy az angol tün-
dérmese véget ért a „szívek hercegnője”, Diá-
na halálával. Sok szegény és nehéz sorsú em-
ber reménye vált valóra a mindig mosolygó

hercegné közelségében, aki együtt érzett a
szenvedőkkel. Lady Diána Frances Spencer

életét és tragédiáját számos média feldolgoz-
ta, ami sok kérdést felvethet a sorsa iránt ér-
deklődőkben. S bár nem sok az esély arra,

hogy valamely királyi család tagjává váljunk,

mégis tanulságos látnunk Diána mentális küz-
delmeinek a lelki törvényszerűségeit. Ezek

kö zül szemezget Monostori Mária pedagógus-
lel kigondozó.

 

Az elmúlt hónapokban Magyarországon, de az Európai Parlamentben is nagy vihart kavart a magyar parlament többsége által megszavazott ún. „pedofiltörvény”. Azonban a pedofília elítélésével együtt a törvény az azonos neműek közötti viszonyt, illetve az ezzel kapcsolatos médiatartalmak megjelenítését is határok közé szorította, a felnőtt korhatárhoz kötve. A tiltakozást és a közfelháborodást tehát az okozta, hogy a mindenki által elítélendő szexuális gyermekpornográfia a törvényben összemosódik az egyébként törvénytisztelő, homoszexuális beállítottságú emberek megítélésével. Ferenczy Flóra írásában nem a törvényről, annak meglehetősen átpolitizált anomáliáiról kí ván szólni, hanem a jelenség hátterét boncolgatja.

 

 

 

A meghatározó, erős egyéniségeket szoktuk e népi zenészekhez hasonlítani. Irányító típusok, akik lehetőleg a legtöbbet szeretnek a figyelem középpontjában időzni, és meghatározzák mások hangulatát is. Mert, ugye, nemcsak a talpalávalót fújják, hanem az ébresztőt vagy a takarodót is. Így van ez számos emberi kapcsolatban, így gyakran a házasságokban is.