Dr. Oláh Zoltán tizenhat évet élt Amerikában, elsősorban a rák és a sejtszintű intelligencia kutatásában vett részt. A kétezres évek elejére a kutatók előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyszeriparban a kémikusok szerepét a biológusok veszik át, mert biológiai kérdésekre célzott biológiai megoldásokat érdemes adni az egész szervezetben eloszló, számos mellékhatással járó vegyületek helyett. A jövő a betegséget okozó célfehérjék személyre szabott kezelése. Interjúnkban a génterápiás eljárások kiterjesztéséről, valamint az Alzheimer- és Parkinson-kór megfékezésére kidolgozott mikrobiológiai felfedezéséről beszélgetünk a Szegeden élő kutatóval.

Sebestyén-Tóth Orsolya:

Mit jelent a rend?
Általánosságban az olyan idilli helyzetet nevezzük rendnek, amikor a minket körbevevő tárgyakkal harmóniában tudunk lenni, amikor azt érezzük, hogy el tudunk lazulni, a lelkünk megnyugszik. Egyénenként mégis másképp értelmezzük a rend fogalmát. Ami az egyikünknél rendnek számít, az a másikunknak őskáosz, és fordítva. Van, aki már azt is rendetlenségnek érzi, ha néhány játék, egy-két ruhadarab hever a lakásban, másnak pedig az sem zavaró, ha jóval több holmi marad szem előtt. Vagyis a „rend” esetében nagyon szubjektív fogalomról beszélünk, meglehetősen különböző a tűréshatárunk e tekintetben. Épp ezért érdemes különbséget tenni rend és rend között.
 

Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.

Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.

 

Az egyik legmegdöbbentőbb házassági válságtünet, amikor nem tudnak egymással érdemben beszélgetni a párok. Fogalmuk sincs, mi zajlik a másik lelkében, minek örülne, mire vágyik, mitől fél vagy szorong. Jó hír viszont, hogy ha sikerül feltárni, mi van a háttérben, a harmónia helyreállhat. De hogyan tárjuk fel egymás előtt a gondolatainkat, ha nem tudunk már beszélgetni?

Reménykedni, remélni valami jobb, tökéletesebb életet józan, egészséges gondolkodásra vall. Manapság, egy milliókat pusztító és megbetegítő világjárvány lefelé szálló ágában, ennél mi sem lehet természetesebb. Korunk emberének gondolkodását pedig jellemző módon egyre inkább áthatja a tudomány, a politika, a globális nem zetközi szervezetek és az egy házak erőfeszítéseibe vetett hit, és az ebből fakadó, gyakran hamis biztonságérzet, miközben a felelősségek, a kompetenciák felborulni, összemosódni látszanak. Míg egyes politikusok a keresztény hit és erkölcs védelmében szállnak síkra, addig a legnagyobb keresztény egyház vezetői a világ globális problémáinak megoldására írnak elő javaslatokat a nemzetközi szervezeteknek.