Egy éve másról sem szólnak a hírek, mint hogy koronavírusban hányan fertőződtek meg, hányan gyógyultak meg belőle, s hogy melyik országban hány áldozatot szedett már a járvány. A számok egyre elkeserítő bbek. De arról is egyre gyakrabban hallani, hogy sokaknak már nemcsak a vírus okoz (halálos) betegséget, hanem az attól való félelem, a Covid-fóbia is. Mit kezdhetünk a félelmeinkkel, lehetséges-e, hogy ne kárunkra, hanem javunkra váljon? Létezik olyan ország, ahol nem kell félni semmitől?

Dr. Oláh Zoltán tizenhat évet élt Amerikában, elsősorban a rák és a sejtszintű intelligencia kutatásában vett részt. A kétezres évek elejére a kutatók előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyszeriparban a kémikusok szerepét a biológusok veszik át, mert biológiai kérdésekre célzott biológiai megoldásokat érdemes adni az egész szervezetben eloszló, számos mellékhatással járó vegyületek helyett. A jövő a betegséget okozó célfehérjék személyre szabott kezelése. Interjúnkban a génterápiás eljárások kiterjesztéséről, valamint az Alzheimer- és Parkinson-kór megfékezésére kidolgozott mikrobiológiai felfedezéséről beszélgetünk a Szegeden élő kutatóval.

Sebestyén-Tóth Orsolya:

Mit jelent a rend?
Általánosságban az olyan idilli helyzetet nevezzük rendnek, amikor a minket körbevevő tárgyakkal harmóniában tudunk lenni, amikor azt érezzük, hogy el tudunk lazulni, a lelkünk megnyugszik. Egyénenként mégis másképp értelmezzük a rend fogalmát. Ami az egyikünknél rendnek számít, az a másikunknak őskáosz, és fordítva. Van, aki már azt is rendetlenségnek érzi, ha néhány játék, egy-két ruhadarab hever a lakásban, másnak pedig az sem zavaró, ha jóval több holmi marad szem előtt. Vagyis a „rend” esetében nagyon szubjektív fogalomról beszélünk, meglehetősen különböző a tűréshatárunk e tekintetben. Épp ezért érdemes különbséget tenni rend és rend között.
 

Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.

Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.