Magazin

Megjelent augusztus 25-én.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

5500 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni

Magazin

Megjelent augusztus 25-én.

Ízelítő a tartalomból

Fizessen elő magazinunkra!

12 hónapra

5500 Ft

(postaköltséggel együtt)

Szeretnék előfizetni
Magazin
„Legjobb védekezés a gondolkodás”
2023. május

66. lapszámunk margójára

Természetes reakció, hogy felzaklat, nyugtalanít és elszomorít minket mindaz, amit ez utóbbi – valljuk be – realisztikusabb forgatókönyv állít. Nem szívesen állunk szóba azzal, hogy elkéstünk a változtatással, a megoldással. „Akkor miért éljünk, küzdjünk, ha nincs jövőnk, és nincs remény?” – teszik fel a kérdést ma fiatalok és idősebbek egyaránt.
De tényleg nincs remény?

Tovább olvasom
Kiadványaink
A bölcsesség kezdete
Minőségi idő - Időben!
Soós Attila: Reménység a veszteségben
A szeretet himnusza
A belső szobában
Barátom, Jézus
Barangolások a szív országában
Előzd meg a hátfájást DVD
A fenntartható fejlődés mítosza
24. óra

A fenntartható fejlődés mítosza

A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyagfedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását. Az elektromos autó, a nap- és szélerőmű zsákutca, akár a bioetanol. Ráadásul végképp kifogynak az élelmiszerkészleteink, miközben a klímaváltozás már nem megállítható. Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben a valóság az,hogy elkéstünk: a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül.
Egy ország, ahol nem kell félni!
A Biblia rejtélyei

Egy ország, ahol nem kell félni!

Egy éve másról sem szólnak a hírek, mint hogy koronavírusban hányan fertőződtek meg, hányan gyógyultak meg belőle, s hogy melyik országban hány áldozatot szedett már a járvány. A számok egyre elkeserítő bbek. De arról is egyre gyakrabban hallani, hogy sokaknak már nemcsak a vírus okoz (halálos) betegséget, hanem az attól való félelem, a Covid-fóbia is. Mit kezdhetünk a félelmeinkkel, lehetséges-e, hogy ne kárunkra, hanem javunkra váljon? Létezik olyan ország, ahol nem kell félni semmitől?
> Tűt találtunk a  szénakazalban <
Létkérdések

> Tűt találtunk a szénakazalban <

Dr. Oláh Zoltán tizenhat évet élt Amerikában, elsősorban a rák és a sejtszintű intelligencia kutatásában vett részt. A kétezres évek elejére a kutatók előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a gyógyszeriparban a kémikusok szerepét a biológusok veszik át, mert biológiai kérdésekre célzott biológiai megoldásokat érdemes adni az egész szervezetben eloszló, számos mellékhatással járó vegyületek helyett. A jövő a betegséget okozó célfehérjék személyre szabott kezelése. Interjúnkban a génterápiás eljárások kiterjesztéséről, valamint az Alzheimer- és Parkinson-kór megfékezésére kidolgozott mikrobiológiai felfedezéséről beszélgetünk a Szegeden élő kutatóval.
A boldogság a rendrakással kezdődik
Egymásra hangolva

A boldogság a rendrakással kezdődik

Sebestyén-Tóth Orsolya:

Mit jelent a rend?
Általánosságban az olyan idilli helyzetet nevezzük rendnek, amikor a minket körbevevő tárgyakkal harmóniában tudunk lenni, amikor azt érezzük, hogy el tudunk lazulni, a lelkünk megnyugszik. Egyénenként mégis másképp értelmezzük a rend fogalmát. Ami az egyikünknél rendnek számít, az a másikunknak őskáosz, és fordítva. Van, aki már azt is rendetlenségnek érzi, ha néhány játék, egy-két ruhadarab hever a lakásban, másnak pedig az sem zavaró, ha jóval több holmi marad szem előtt. Vagyis a „rend” esetében nagyon szubjektív fogalomról beszélünk, meglehetősen különböző a tűréshatárunk e tekintetben. Épp ezért érdemes különbséget tenni rend és rend között.
 

Hol vannak a türelem és az elfogadás határai?
Egymásra hangolva

Hol vannak a türelem és az elfogadás határai?

Utazás közben hallottam, ahogy két hölgy indulatosan beszélgetett egy harmadikról. Felháborodva részletezték, hogy ez a közös ismerősük mi mindent enged meg a férjének, szerintük túlzottan alkalmazkodó. Ők ezt bizony nem tűrnék el, tudnia kell mindenkinek, hogy hol a határ! És ha nem, akkor majd ők megmutatják.
Ekkor egy korábbi beszélgetés is eszembe jutott, amikor nekem mondta valaki, hogy túl sokat t űrök el a férjemnek, amikor látta, hogy vásárláskor a blokkokat összegyűjtöm, mert a férjem minden kiadást és bevételt könyvel. Ez az ismerősöm nagy hangon kijelentette, hogy őt aztán senki se számoltatná el. Egyik beszélgetés háborgó résztvevőiről sem tudhatjuk már meg, hogy fordított helyzetben valóban meg tudnák-e védeni magukat, vagy csak a másik megítélésében ennyire okosak. Ahogy azt sem tudhatjuk meg, hogy az első beszélgetés célpontja valóban túl sokat enged-e meg a férjének, el van-e nyomva, vagy éppen szelíd, bölcs, önfeláldozó szeretettel cselekszi azt, amit tesz.
Honnan jönnek a vírusok?
24. óra

Honnan jönnek a vírusok?

Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.


Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.

 

Ezt nézd meg!