Látható-e előre, mi vár még ránk a természetben a mostani koronavírusokon kívül? Tehetünk-e ellene, és ha igen, mit? – tette fel előadásának nyitó kérdését a fiatal virológus. Világunk igen sebezhetővé vált.
Ahogy mondani szokták, egy olyan „nagy, globális faluban” élünk, s ez olyan szinten összekapcsolt, hogy szinte nincsenek már lokális problémák a világban. Ennek bizonyítéka a jelenlegi Covid-pandémia is.

Honnan érkeznek a vírusok?
Sokszor nevezzük vírusbankoknak azokat az élőlényeket, azokat a víruscsoportokat, a természetben megtalálható vírussokféleséget, ahonnan a vírusok érkeznek. A tudomány jó ideje figyel az intő jelekre, amiből megállapítható, hogy az élővilágot jellemző eseményeket úgynevezett trendek jellemzik, amelyekből lekövethető, hogy mi vár ránk. Ha csak a koronavírusok tanulságait vizsgáljuk, látható, hogy egy jól elkülöníthető, abszolút ismert vírusbankot képeznek a természetben. Több állatcsoportban is jelen vannak. Ugyanakkor ismert volt a denevérek azon genetikai csoportja, amelyeknél a bennük elhatalmasodó koronavírusok kifejezetten könnyen és gyakran képesek úgymond „átugrani” az emberekre. A természetben körülbelül harmincezer olyan koronavírus van, ami a mostani járványt okozóhoz hasonló átugrási képességgel rendelkezik.

Reménykedni, remélni valami jobb, tökéletesebb életet józan, egészséges gondolkodásra vall. Manapság, egy milliókat pusztító és megbetegítő világjárvány lefelé szálló ágában, ennél mi sem lehet természetesebb. Korunk emberének gondolkodását pedig jellemző módon egyre inkább áthatja a tudomány, a politika, a globális nem zetközi szervezetek és az egy házak erőfeszítéseibe vetett hit, és az ebből fakadó, gyakran hamis biztonságérzet, miközben a felelősségek, a kompetenciák felborulni, összemosódni látszanak. Míg egyes politikusok a keresztény hit és erkölcs védelmében szállnak síkra, addig a legnagyobb keresztény egyház vezetői a világ globális problémáinak megoldására írnak elő javaslatokat a nemzetközi szervezeteknek.

Február 24.-én – Európa szeptember 11.-éjének estéjén a tizenhét éves fiúnkkal nézegettük az első háborús tudósításokat a mobiltelefonján. Porig rombolt épületek, lebombázott, véráztatta üres szobák, lövedékek nyoma mindenfelé, egy fiatal katona videója, melyben szüleitől búcsúzik: „Mama, papa, szeretlek benneteket!” Aztán egy zöld biciklis kislányról készült videó, akit éppen bombatalálat ér, majd fölényesen nyugodt orosz katonák lövedéket töltenek hatalmas lánctalpasaikba…

Büdöske - a kiskert őre

Kevesen tudják, hogy a növénytűársítások nagyszerű kiegészítői a bársonyvirág (vagy a büdöske) és a körömvirág. E két növényt érdemes minden kiskertben tartani! Vonzzák a hasznos rovarokat, mint a katicabogarat, fátyolkát, lebegőlegyet..., gyökerükkel pedig elriasztják a fonalférgeket, ezért jó, ha a burgonya, sárgarépa, petrezselyem vagy cékla közelébe ültetünk belőlük. A talaj feljavítására is használhatjuk őket, a következőképpen: Ősszel a még zöld növényszárat apróra metsszük, szétszórjuk, majd beszántjuk a földbe.

Lassan huszonnégy éve, hogy az angol tün-
dérmese véget ért a „szívek hercegnője”, Diá-
na halálával. Sok szegény és nehéz sorsú em-
ber reménye vált valóra a mindig mosolygó

hercegné közelségében, aki együtt érzett a
szenvedőkkel. Lady Diána Frances Spencer

életét és tragédiáját számos média feldolgoz-
ta, ami sok kérdést felvethet a sorsa iránt ér-
deklődőkben. S bár nem sok az esély arra,

hogy valamely királyi család tagjává váljunk,

mégis tanulságos látnunk Diána mentális küz-
delmeinek a lelki törvényszerűségeit. Ezek

kö zül szemezget Monostori Mária pedagógus-
lel kigondozó.